A Poprádi-medence északi részén fekszik egy régi szepességi város - Szepesbéla (Spiská Belá). Határát északnyugaton a Bélai-Tátra (Belianske Tatry), keleten a Lőcsei-hegység (Levočské vrchy) alkotja. A város a medence sík részén található, amelyen több tátrai csermely és patak folyik keresztül, ezek közül az egyik - a Biela volt a város névadója.
A város környéke már a kőkorban is lakott volt, viszont a település csak a 12. században létesült. A tatárjárás után a 13. században német betelepülők jöttek ide. Szepesbéla azon leggazdagabb szepességi városok közé tartozott, amelyeket Zsigmond király 1412-ben 37 ezer cseh garasért zálogba adott Władysław Jagielo lengyel királynak. A zálog 1772-ig tartott. 1778-ban a városban egy konzervgyárat és egy szeszgyárat létesítettek, 1895-ben megépült a Popráddal összekötő vasútvonal.
Szent Antal román-gótikus stílusú temploma 1263-1265 évekből van, később átépítették, majd 1720-ban újra átépítették, ezúttal barokk stílusban. Az 1590-ből származó harangláb reneszánsz-stílusú, a római-katolikus plébánia 1817-ben nyerte el a mai klasszicista formáját. A város főterén 17-18. századi későreneszánsz és barokk stílusú házak láthatók. Szepesbélán élt és alkotott Greisinger Miklós orvos is, a tátrai terület ókori emberi betelepülés és népművészet kutatója. A Greisinger-múzeum jelképesen a Városi könyvtár épületében van.
Egy 17. századi későreneszánsz stílusú épületben található 1964-től Petzval Jozef Maximilián Fotooptikai múzeuma. Ez a híres matematikus, fizikus és lencsés fényképezőgép feltalájója szintén Szepesbélán született.
Szepesbéla közelében található kedvelt turistacélok közül említsük meg a nagyőri kastélyt (katiež Stráky), a Lublóvárat (hrad źubovňa), a Bélai-cseppkőbarlangot (Belianska jaskyňa), a pienini Dunajec tutajozását (splav Dunajca v Pieninách), Késmárkot (Kemarok) és Lőcsét (Levoča).
