Kis tátraalji település gyönyörű magas-tátrai panorámával.
   
A települést a XIII. században létesítették a batizfalvi nagybirtok részeként, de az 1398-ból származó oklevél szerint egy időben a savniki (Spiský tiavnik) apátság birtokolta.
   
Lakosai eredetileg földművelésből és állattartásból éltek. A XVIII. században fűrésztelep is volt itt. Az I. világháború előtt sok lakosa a tengerentúlra települt ki. 1918-tól a lakosság nagyrésze a tátrai szanatóriumokban és az idegenforgalomban keres megélhetőséget, esetleg a szviti üzemekben.
   
A XIII. századból származó román-gótikus stílusú római-katolikus templomát a XVIII. században barokk stílusban építették át. Érdekessége egy XIII. századi későgótikus keresztelőkád és festett famenyezet a XVIII. századból.
   
A községen sífelvonó valamint lovaglási lehetőség is van.